A leggyakrabban elhangzó kérdések

Ebben a fejezetben azokat a kérdéseket ismertetjük ill. válaszoljuk meg, melyeket az értékvizsgálat indításakor  a szervezet vezetői a leggyakrabban feltesznek. 

Mi az értékelemzés?
Milyen célokat tűzhetünk az értékvizsgálat elé?
Milyen típusú értékvizsgálatokat ismerünk?
Milyen hasznot hoz az értékelemzés?
Milyen a ráfordítás megtérülése az értékelemzésnél?
Mi az új az értékelemzésben?
Hogyan lehet a szervezetnél bevezetni az értékelemzést, az értékkultúrát?
Melyek az értékelemzés legfőbb jellemzői?
Kik legyenek a team tagjai?
Mennyi időt vesz igénybe egy értékelemzés?  
 Melyek a leggyakoribb hibák?
 

Mi az értékelemzés? 

Az értékelemzés egy fejlesztési módszer, mely a termék - szolgáltatás - értékességét növeli. Alkalmazása során a termék/szolgáltatás funkciójának és költségeinek viszonyát vizsgáljuk, és arra törekszünk, hogy e viszony a lehető legkedvezőbb legyen. Egy terméket akkor tekintünk értékesnek, ha a vevő igényeit úgy elégíti ki, hogy az a legkisebb áldozattal, költséggel jár.


Milyen szakmai területeken alkalmazhatjuk az értékvizsgálatot?

1.      gyártmányfejlesztés,
2.      technológiai fejlesztés,
3.      beruházás tervezés, -kivitelezés (folyamat),
4.      költségvetési folyamat tervezése,
5.      szervezetfejlesztés (szervezeti struktúra kialakítása, vállalati átalakulás támogatása, folyamatok
         átszervezése),
6.      stratégiai terv összeállítása,
7.      tevékenységfejlesztés (pl. a szükséges létszámigény meghatározása, feladatok telepítése,
         hatáskörök meghatározása
8.      folyamatok (pl. hatósági eljárások, ügyvitel, stb.) tervezése,
9.      törvények előkészítése (koncepció, szakmai anyag, normaszöveg) ill. hatályosulás-vizsgálata,
10.    elkülönített állami pénzalapok működtetése,
11.    számítástechnikai szoftverek rendszertervének támogatása, fejlesztése,
12.    információs rendszer létrehozása,
13.    minőségbiztosítási rendszer tervezése, kiépítése, bevezetése.

Milyen célokat tűzhetünk az értékvizsgálat elé?

  • A termék piaci versenyképességének javítása,
  • termék vagy szolgáltatás önköltségének csökkentése,
  • a termék minőségének javítása,
  • a kapacitás jobb kihasználása,
  • szűk keresztmetszetek feloldása,
  • anyag- ás energia-megtakarítás,
  • szolgáltatási funkciók javítása,
  • a szervezet hatékonyabb működése,
  • a felesleges munkavégzések számának csökkentése,
  • a feladatok felelősségének megállapítása,
  • vagy mindezek kombinációja.

Milyen típusú értékvizsgálatokat ismerünk? 

Értékelemzés (Value Analysis): az új termékkel kapcsolatos koncepció, ill. tervezés szakaszában alkalmazott értékvizsgálat.

Értéktervezés (Value Engineering): a tervezés során a már meglévő terméket, szolgáltatást az értékvizsgálat módszerével fejlesztjük. A gyengepontokat megszüntetjük.

Ismertek ezen kívül más értékelemzési technikák, alkalmazások is (pl. Value Management, Value Innovation, Value Controll, Value Transportation, stb.). Mindezeket gyűjtő néven ma már érték módszertannak (Value Methodology) nevezik.

Milyen hasznot hoz az értékelemzés?

  • A termék értékességének, a szolgáltatás hatékonyságának javulását,
  • a költségek (anyag, energia, bér, stb.) csökkentését,
  • elégedettebb állampolgárokat (önkormányzati folyamatok, új, jobb törvények, hatékonyabb közbeszerzések révén),
  • a fejlesztés átfutási idejének csökkenését,
  • a versenyképesség javulását,
  • a kapacitáskihasználás fokozását,
  • áttekinthetőbb költségvetési folyamat készítést,
  • hatékonyabb ellenőrzési folyamatot,
  • jobb közérzetet a szervezetben, a közéletben.

Milyen a ráfordítás megtérülése az értékelemzésnél?

1 Ft ráfordítás általában 70 - 100 Ft költségcsökkenést és/vagy többlet eredményt eredményez - a minőség emelkedése mellett.

Mi az új az értékelemzésben? 

A funkcionális gondolkodás. Az értékelemzésnél a terméket/szolgáltatást funkcióira bontjuk. A funkciókra alapozzuk a gyengepont keresést, majd keressük a legkorszerűbb és egyben a költségekben is legkedvezőbb megoldást.

Hogyan lehet a szervezetnél bevezetni az értékelemzést, az értékkultúrát? 

A munka megkezdése előtt a szervezet vezetői részére 1,5 - 2 órás vezetői tájékoztatót célszerű tartani. Az első értékvizsgálathoz célszerű az értékmódszertant jól ismerő szakember közreműködését kérni. A teamtagokat célszerű 40 órás érték tanfolyamon (MODUL I.) kiképezni. Ezt kövesse az értékvizsgálat elvégzése (team-tagok kiválasztása, témakiválasztás, célkitűzések, team-munka feltételeinek megteremtése, értékelemzés elvégzése, kiértékelése, javaslatok bevezetése).

Melyek az értékelemzés legfőbb jellemzői?

  • Funkcióban és funkcióköltségekben való gondolkodás,
  • Előre tekintés, az alkotó gondolkodás (nem azt keressük, hogy ki vétett hibát, ki a felelős, hanem azt, hogy mit tehetünk, mi a közös célunk),
  • Teammunka (fejlesztési kapacitás koncentrálása).

Kik legyenek a team tagjai?

Azok a szakértők, akik rendelkeznek megfelelő szaktudással, érdekük a probléma megoldása, és szaktudásuk összességében lefedi a vizsgált problémakört.

Mennyi időt vesz igénybe egy értékelemzés?

Az értékelemzés végrehajtása kb. 3-9 team munkanapot igényel a téma kiterjedtségétől, bonyolultságától függően.  

Melyek a leggyakoribb hibák?

  • A Megbízó nem megfelelő team-tagokat delegál a team-be. (Ez visszavezethető szakértelem hiányára, általános alkalmatlanságra, de akár ellenérdekeltségre is.)
  • Nem adnak elegendő időt a feladat korrekt elvégzésére.
  • Az értékmódszertani szakértelem hiánya.
  • A felszínes ötletek döntésképtelen helyzetbe hozzák, elbizonytalanítják a döntéshozókat, akik emiatt nem tudnak dönteni.