Az értékelemzés kialakulása, története

A II. világháború idején a nyersanyagok árai világszerte, így az Amerikai Egyesült Államokban is rendkívüli módon megemelkedtek. Ezzel párhuzamosan, a hirtelen megnövekedett hadiipari megrendelések következtében bizonyos nemesfémekből (titán, réz, molibdén) hiány mutatkozott. A tervezők ezért kénytelenek voltak új, helyettesítő megoldásokat alkalmazni. A szállítók azt tapasztalták, hogy a megrendelő, az amerikai hadsereg nem reklamálta meg az árut, azaz a módosított kivitelű, anyagú termékek is megfeleltek az igényeknek.

A II. világháborút követően azonban, amint a nyersanyagok árai az eredeti szintre süllyedtek, ill. a hiány megszűnt, a szállítók visszatértek a drágább, eredetileg alkalmazott anyagokra, megoldásokra. Erre a jelenségre figyeltek fel a General Electric vezetői. Erlicher és Winnie már 1946-ban felismerték a téma jelentőségét, és körvonalazták az értékelemzés fogalmát, eljárásrendszerét. 1947-ben megbízták L. D. Miles-t, a General Electric mérnökét, hogy dolgozzon ki egy olyan, általánosan alkalmazható eljárást, amely - az elvárt minőség biztosítása mellett - költségcsökkenést eredményez.

Miles megfogalmazta a funkcióelemzési koncepcióját, és a fejlesztési folyamatukba integrálta azt. Ez az eljárás Value Analysis néven vált ismertté. Miles megértette, hogy a termékek azáltal értékesíthetők, amit nyújtani, produkálni képesek a fogyasztó számára. A termékek egyrészt valamilyen munkát végeznek, másrészt kényelmet, esztétikát, minőséget, presztízst nyújtanak a fogyasztó számára. Ennek biztosítása érdekében a termék alkotóelemeinek megértett funkcióira fókuszáltak, amit cselekvő igével és mérhető főnévvel írtak le. A funkcióelemzés a legfőbb és eredeti találmánya a VA-nak.

Felismerték, hogy ha az értéket és az innováció-fejlesztést szisztematikusan menedzselik, a General Electric versenyelőnyt ér el a piacon. Miles termékfejlesztési sikereire gyorsan felfigyeltek a környezetében, többek között a U.S. Navy is érdeklődött az eredmények iránt. Az Amerikai Hadsereg és Tengerészet, valamint más társaságok hamar megtapasztalták a „Larry Miles féle módszer” eredményességét. Az értékelemzés alkalmazási köre bővült, és változott az alkalmazás iránya is, mivel már nemcsak a létező alkatrészeket vizsgálták felül, hanem koncepciók tervezésére, fejlesztésére is alkalmazták. Ez volt az egyik olyan tényező, amely az értékelemzés felemelkedését eredményezte. A másik tényező az volt, hogy az Amerikai Tengerészet már az 50-es évek elején előírta az értékvizsgálat alkalmazását a projektek fejlesztésénél, és kifizetési feltételként kezelték az „elemzés” végrehajtását.  A mérnöki jellegű feladatok miatt Value Engineering - értéktervezés néven nevezték el a módszert.

Kijelenthető, hogy USA-ban az értékelemzés hamarosan elsődleges fejlesztő módszerré vált a kormányzati projekteknél, a privát szektorban, a gyártásban, és az építőiparban. Használták a meglévő elemek bírálatától kezdve a koncepcióalkotás fejlesztésiig A különböző területek részben eltérő elvárásokat támasztottak a módszertannal szemben, és az értékelemzés specifikus technológiák kialakításával segítette a további elterjedést. Ehhez alkalmazkodva a módszertan angol gyűjtő elnevezése Value Methdology-ra (továbbiakban VM) változott, ami magában foglalja az értékelemzés (Value Analysis), az értéktervezés (Value Engineering) és az értékmenedzsment (Value Management) néven ismert folyamatokat.