- Értékelemzés
- Bevezetés az értékelemzésbe
- Az értékelemzés kialakulása, története
- Az értékelemzés szemlélete
- Az értékelemzés eljárása
- Az értékelemzés alapkategóriái
- A leggyakrabban elhangzó kérdések
- Az érték módszertan alkalmazásának szabályozása
- SAVE International: Vezetői tájékoztató fóliasorozat
- SAVE Érték módszertan szabvány magyar nyelven
+ 36 1 283-8630

Orsova u. 12.
Bevezetés az értékelemzésbe
Az érték mindnyájunk számára fontos fogalom. Ha rövid választ kíván kapni arra a kérdésre, hogy mi is az értékelemzés, akkor azt válaszoljuk, hogy az értékelemzés egy FEJLESZTÉSI MÓDSZER, mellyel a vizsgált téma költségének 5-10%-a megtakarítható, a minőség, a teljesítmény elégedettséget biztosító szintjén.
Az érték módszertan széles körben alkalmazható: termelési vagy fogyasztási cikkek, építészeti projektek, gyártási folyamatok, üzleti folyamatok, szolgáltatások és az üzleti tervkészítés fejlesztésére egyaránt.
Az érték módszertan segítségével az üzleti és vevői hasznosság szempontjából vizsgáljuk az értéket. Szisztematikusan keressük egy adott projekt, ill. szervezet értéknövelési lehetőségeit egy szakértő team, valamint különböző menedzsment és alkotó technikák alkalmazásával.
Alkalmazásának eredményeként csökken a vezetői döntések kockázata, mivel olyan megoldások kidolgozását biztosítja, amelyek a felhasználói igényeket maradéktalanul kielégítsék kielégítik, de a javasolt megoldások, de ne tartalmazzanak felesleges ráfordítások, ill. erőforrás felhasználások nélkül. Ezzel a megközelítéssel biztosítja adott helyen és időben a legnagyobb értékű megoldás kidolgozását.
Az értékvizsgálat kiemelt figyelmet fordít a funkcióelemzésre, a funkcióköltség-számításra, az alkotó folyamatra, valamint a teammunka során kibontakozó alkotóerőre, valamint a funkcióköltség-számításra, melyek alkalmazása a legalapvetőbb különbség az értékelemzés és más problémamegoldó módszerek között. Az értékelemzés eredményessége ugyanis abban rejlik, hogy nem közvetlenül a problémákra keresi a megoldást, hanem az igények, elvárások alapján azonosított termék-, projekt funkciókat határozza meg, és a fejlesztendőnek minősített funkciókra keres új, alternatív megoldásokat.
Az érték megközelítés a funkcióteljesítést, a hasznosságot mindig a költségeikkel összefüggésben vizsgálja, arra törekszik, hogy a funkciók szükséges mértékű teljesítését a legalacsonyabb költségszinten (előállítói és/vagy felhasználói ráfordítások) biztosítsa, ezáltal lehetővé tegye a racionális költségfelhasználást, azaz: csak arra adjuk ki pénzünket, amire valóban szükség van.